Egyesület

A Válicka Citerabarátok Egylete 1990-ben alakult, az akkor már 14 éve működő Válicka Citerazenekar fenntartására. Olyan közhasznú szervezet, melynek célja a kultúrális örökség megőrzése, a népi hagyományok ápolása, a fiatalok zenei, népzenei nevelése, zenei műveltségük megtartása, illetve továbbfejlesztése.

Az egyesületen belül mód nyílik olyan citerazenekarban játszani, ahol a szerzett tudást hasznosíthatják, tovább bővíthetik. Ilyen módon nem csak a hagyományos népzene életben maradását segítjük, hanem további lehetőséget nyújtunk az igényesebb színvonal megteremtésére is. A zenekar tagjai részére próbákat tart heti rendszerességgel. A citerázáshoz minden feltétel adott. (Pl. hangszer és azok karbantartása, fellépések szervezése, stb.)

Elnöke: Borsos Attila István
Titkára: Nagy Lajosné
Jogállása: Közhasznú
Adószám: 19270263-1-20
Számlaszám: 11749008-20116114
Cím: H-8900 Zalaegerszeg, Botfa u.40.
Telefon, fax: +36/92/329-547 Mobiltelefon: +36/30/355-7163
E-mail: valicka76@freemail.hu

Közérdekű dokumentumok

Támogatók: Emberi Erőforrás Minisztériuma - Nemzeti Együttműködési Alap

                   Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

25 éves a Válicka Citerabarátok Egylete

2015. január 24.

Községünkben az iskolai oktatás 1960-as évektől fokozatosan, majd teljesen megszűnt. A közösségek – különösen a fiatalok - keresték a helyüket, miként tölthetnék el hasznosan szabadidejüket.

Ezt a körülményt mérlegelve Nagy Lajos irodalmat és egyéb művészetet kedvelő lokálpatrióta elbeszélgetett a helyi fiatalokkal, akik lelkesedve és örömmel álltak köréje.

Irodalmi színpadot, színjátszó csoportot alakítottak, mely idehaza és más településeken is sikert aratott.

 A rendezvényeken szívesen vettek részt, hiszen mindenkinek jutott megfelelő szerep, akár színpad-rendezésben, vagy statiszta-szerepben.

A 70-es évek végén Nagy Lajos a népzene felé fordította a fiatalok érdeklődését. A helyi népdalkincs, felfedezése, felgyűjtése újabb forrása lett a kulturális élet gazdagításának, 1976-ban megalakította a citerazenekart.

Botfa Zalaegerszeghez csatolása után a Városi Művelődési Központ kulturális csoportjához tartoztunk. Az intézménytől sokoldalú segítséget kaptunk.

A társadalomban végbement változások idején a VMK egykori igazgatója néhai Kovács Flórián javasolta, hogy vegyük saját kezünkbe a citerazenekar és a helyi kultúra irányítását. A javaslathoz nemcsak alapszabály mintát adott, hanem a ház dolgozóinak segítségét is igénybe vehettük. Közreműködésükkel, szakmai hozzá állásukkal sikerült olyan civil szervezetet létrehozni, mely ma is kiállja a próbát.

A botfai citerazenekar működésének 14-dik évében alakítottuk meg Válicka Citerabarátok Egylete néven szervezetünket, melynek alakuló ülése 1990. február 10-én volt.

Botfán helyi sportegyesület után – második önálló civil szervezet lett.

Az Alapszabálya módosításra került 2014-ben, a 2011. évi civil törvény értelmében, a közhasznúsági jogállás megtartása érdekében, melyet meg is szerzett a szervezet. Alap tevékenysége nem változott, csak a törvényi hátteret kellett feltüntetni.

Közhasznú tevékenységét: A muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi törvény 76 § ide vonatkozó pontjai, valamint 

a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999. számú önkormányzati rendelet II. Fejezete: A közművelődési feladatok köre, 4 §-a alapján látja el.

Céljai:

1.A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományaink feltárása, megismertetése, művelődési szokások gondozása, gazdagítása.

2. Az egyetemes nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, befogadás erősítése, az ünnepek kultúrájának gondozása.

3. Szabadidő kulturális célú eltöltésének segítése.

4. Ismeretterjesztő, amatőr zenei, népzenei csoportok tevékenységének támogatása.

5.A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.

6.Különböző kultúrák közötti kapcsolat kiépítése, fenntartásának segítése.

A korábban megfogalmazott célok alapján is ezeket a feladatokat valósítottuk meg, csak kicsit más megfogalmazásban.

A helyi gyermekeknek citerázás iránti érdeklődése folytán bővült a zenekar. Több utánpótlás csoportot hoztunk létre. Talán több százra is tehető azoknak a száma, akik Botfán citerázni tanultak, kik rövidebb, kik hosszabb ideig. Ezért mondták, hogy botfai citerások sosem öregszenek meg.

Ma már az egész város területéről járnak hozzánk népzenét, citerát tanulni. Nagy Katalin a zenekar vezetője pedig számos településen tanított citerajátékot. Pl. Alsónemesapáti, Gellénháza, Andráshida, Táplánszentkereszt, Tiszakécske, sőt országhatárunkon túl, Szlovéniában is.

Az egyesület és a zenekar számos elismeréssel büszkélkedhet. Csak pár nagyobbat említek: Zalaegerszegért díj, Miniszteri elismerés, négyszeres Arany Páva díj, Arany Páva Nagydíjasok különdíja.

A működésünk az évek során egyre gazdagabb teendőkkel bővült. Kezdetben a hagyományosnak nevezhető helyi rendezvényeket is mi szerveztük, mint például a nőnap, a március 15. megünneplése, a városrész napja, hagyományos kézi aratás és cséplés bemutatása, a szüreti felvonulás, aradi vértanúkról megemlékezés, anyák napja, Mikulás ünnepség, karácsonyi koncert, madarak- és fák napja, farsang, regölés, húsvéti locsolás, májusfa kitáncolás, táncház. Ezek hiteles kivitelezéséhez sokat segített a Tiszakécskén megrendezett citeratáborban való részvétel, ahol egy-egy hagyományt dolgoztak fel a tábor során.

Itt kell megemlíteni a Népzenénk ezer éve című rendezvényt, Államalapításunk tiszteletére rendezett műsort, felújított temetői kereszt felállításának ünnepségében való részvételt, az I. világháború, a Rákóczi szabadságharc, a Dózsa felkelés évfordulóinak megünneplését. Hozzá kell tennem, hogy ezekhez kapcsoltuk a helyi kulturális emlékeket is. A hagyomány tiszteletét örökítette meg szervezetünk az Öreg hegyen felújított kereszt felszentelése során is.

Szervezetünk 1994-ben jelentette meg első műsoros kazettáját, majd 2002, 2006, 2008  és 2015-ben CD-t adott ki a zenekar repertoárjából.

Civil szervezetünk az örökség kimeríthetetlen kútjából kimentette az Erdődy Hüvös kastély enyészetre ítélt múltját a Legenda és valóság című kiadvánnyal. Nem sikerült végérvényesen feledésbe süllyeszteni a lemeszelt, a két évszázados barokk kis templomunk sajátos tárgyi és lelki emlékét. Őrzik a sorok az Egylet kiadásában megjelent Botfai Mennyei Jeruzsálem című könyvecskében. Miként a citerazenekar három és fél évtizedét megörökítő, Mit üzennek a citerahúrok, helytörténeti írások is jóval túljutottak közösségünk határán.

Szervezetünk a citerásaink szereplése során nagyon sok ismeretséget szereztek határainkon innen és túl. Szinte az egész Zala megyei településein, de ország számos falujában és városában is bemutatkoztak műsoraikkal. Csak párat említek a távolabbiakból: Tállya, Körösladány, Tiszakécske, Komárom, Győr.

Külföldön: Franciaország, Ausztria, Németország, Horvátország, Szlovénia, Erdély.

Fellépéseink és a tiszakécskei tábornak köszönhetően számos civil szervezettel és zenekarral ismerkedtünk meg és tartunk fent kapcsolatot.

Különösen figyelemre méltó a francia TRAC hagyományőrző színházi szervezettel a kapcsolatunk.

Úgy tűnik, hogy szervezetünk értékelésének hangneme egy kicsit öncélú. Ha mi botfaiak nem hiszünk saját tapasztalatunknak, nem látjuk be, hogy a hétköznapi hagyományos életforma felelevenítésén kívül más tartalommal is jelen van múltunk, akkor hadd idézzek egy kívülálló véleményt.

Az idézet amerikai Mark Ingram Baltimori Főiskola professzorának 2011-ben megjelent a könyve 183. oldaláról való. A szerző két alkalommal is járt Botfán, 1992-ben és 2004-ben. a francia csoporttal, 2010-ben pedig Franciaországban találkoztunk vele. A francia műkedvelő utcaszínház (TRAC) politikai kultúrájáról írt könyvében öt oldalon foglalkozik velünk. Az egyetemes európai kultúra részeseiről értékeli a francia kapcsolatok bensőségét:

„A kis vidéki falunak van mire építeni, a citerazenekar volt például a helyi művészeti alapok tiszteletre méltó kezdeményezője, erényekkel rendelkező népszerű csoport.”

Talán nem véletlen, hogy a franciaországi TRAC szervezettel 27 éve tartunk kapcsolatot. A kultúra európai megújításán fáradozó vidéki falusi műkedvelő utcaszínház, a citerazenekarunkkal látta az együttműködést. Minden tekintetben megbízható, segítő sokoldalú volt a kapcsolat.

„Ezt alátámasztja a becsületszó. A népszerű művészeti csoportok megfelelő rövid idő alatt rátaláltak saját művészetük általános bölcseletére. Hangsúlyt kapott történelmük különbözősége, egyedül állósága. Kultúrájuk megjelenítésének vidéki, falusi helye, megbecsülése társadalmuk azonosságtudatát bizonyítja.

írja összefoglalójában a Márk.

Az egyesületben a 25 év alatt számos botfai vett részt, akik a helyi közösségben meghatározó szerepet vállaltak. Ma is minden civil kezdeményezésben, rendezésben egyletünk jelenlegi és volt tagjai aktívan részt vesznek. Talán nem túlzás azt mondanom, hogy az újonnan alakult szervezetek vezetői közülük kerültek ki.

Mind a politikai, mind pedig a közigazgatási, intézményi szervektől független civil szervezetünk betöltötte hivatását. Anélkül, hogy elkötelezte volna magát bármely fórumon, törekedett a jó kapcsolat kiépítésére. A város kulturális életében – elsősorban a fiatalok népzenei nevelése terén – kifejtett tevékenységével fontos szerepet töltött be. Ezt az önkormányzat minden tekintetben elismerte és rendszeres erkölcsi, anyagi támogatásban részesítette Egyletünket.

 A civil szervezetekkel szemben támasztott követelmények nemcsak bővítették, bonyolultabbá, nehezebbé tették a működésünket, de más civil szervezetekét is. Pályázati lehetőségeket szűkítették, úgy a működési, mint egyéb pályázatok tekintetében. Figyelve a pályázati kiírásokat, kis szervezetek részére nem találni megfelelőt programjaikhoz.

Reméljük, hogy lehetőség lesz forráshoz jutni a továbbiakban is, hogy ennek hiányában nem kell felszámolni szervezetünket. A kötelező kiadások, mint könyvelő alkalmazása, banki számla költsége, telefon, internet elérhetőségek kifizetésére nem nyújt elég fedezetet a befolyt tagdíj. Fellépési lehetőségek is beszűkültek. Csak bízni tudunk abban, hogy kormányunk és Önkormányzatunk nem hagyja elveszni azokat az értékeket, amit alulról építkező kis helyi szervezetek hoztak létre, köztük mi is.

Szeretném megköszönni a Dr. Gyimesi Endre úrnak a részünkre kifejtett munkáját. Az ő polgármesteri idejének elején került sor a közösségi ház felújítására, bővítésére. Emlékszünk rá, amikor azzal indokolta az elhatározást, hogy egy ország határokon kívül, Európában is ismert zenekar nem működhet ütött kopott falak között. A bővítés kapcsán került kialakításra a citera próbaterem, ahol valóban kulturált körülmények között próbálhatott a zenekar és elhelyezhette hangszereit és egyéb kellékeit. Személyes kapcsolata révén a város művészeti életében is fontos szerepet tölthettünk be. Az elismerések, díjak, alanyi jogon kapott támogatások sora fűződik kezdeményezéséhez. Nem maradhatott el olyan városrészi rendezvény, ahol ne büszkélkedett volna zenekarunk említésével.

Egyik nyári franciaországi utunk előtt mondta, hogy üres kézzel nem indulhatunk el. Soron kívül rövid időn belül érezhettük ígéretének valóságát.

Bízunk abban, hogy mint köztiszteletben álló személy, továbbra is kedves emlékként őrzi meg kapcsolatunkat.

Családjának és önnek további sok sikert kíván a Válicka Citerabarátok Egyletének tagsága és vezetősége.