Botfa története

Zalai Nagy Lajos:
 Legenda és valóság

Történelmi morzsák a botfai uradalom évszázadaiból (1548-1945)
Botfai helytörténeti kiadvány


Megvásárolható:
Válicka Citerabarátok Egylete, Zalaegerszeg - Botfa, Botfa u. 40.
A könyv ára CD-vel: 1000 Ft


Összegzés

Botfa község (1982 óta Zalaegerszeg városrésze) első írásos említése a 14-ik században fordul elő. A település története összefügg a 16. században kialakult uradalom történetével. A történet a nagybirtok kialakulásának gyökereitől indul, egészen a végkifejletig, a nagybirtok felosztásáig, 1945-ig. Az évszázadok során az Erdődy család volt az uradalom birtokosa. Ez a folyamat csak a 19. század végén ért véget, amikor Hirschler Áron lett az új tulajdonos, majd Hüvös József örökölte a birtokot.

A községet sem kerülték el azok az események, melyek a középkor folyamán az egész országra jellemzőek voltak. A nagybirtok létrejötte éppen a török időkre esett. Bár nem volt hódoltsági terület a község, a török portyázások, túszejtések jócskán kijutottak e vidéknek is.

A levéltári és egyéb írásos források mellett legendák (a Szörnyű kút, a Válicka patak eredete), és népdalok szolgálnak a história elevenebbé tételéhez.

A Rákóczi szabadságharc bukása, a Szatmári békekötés (1711) után, egy békésebb korban újjászerveződtek hazánkban a nagybirtokok. A botfai uradalom birtokosai, az Erdődyek 1750 táján építették a ma is meglévő kastélyt, akkor még csak földszintes formában. Körötte kialakították a korabeli angol mintájú parkot.

Az 1867-ben történt kiegyezés után a birtokot Fackh Gedő bérelte, aki Pöltenberg Ernő Aradon kivégzett tábornok unokaöccse és egyben vője is volt, mivel nagybátyja lányát vette feleségül. A házasságból itt a botfai kastélyban született két leánygyermeke is.

Az Erdődy család a 19. század végén már nem bizonyult életképes gazdának, ezért túladtak a birtokon. Az új gazda átszervezte az uradalmat. A kastély mindkét végét megtoldotta és romantikus bástyát épített hozzá. A jobbágyfelszabadítás után a munkaerőt a cselédség biztosította. A korabeli körülmények között jó megélhetést nyújtott az uradalom minden alkalmazottjának. A rendet és a fegyelmet az örökös uraság is megkövetelte, ellenszolgáltatásul jó anyagi körülményeket teremtett és igazságos volt a cselédekhez. Az irányítást a személyéhez és az uradalomhoz hűséges szakemberekre bízta, akik jól szervezték a gazdálkodást. Mindennek eredményeképpen az uradalom igen gazdag volt.

A második világháború és az azt követő változások az uradalom végét eredményezték. Hüvös József zsidó származású volt, ezért 1944-ben gettóba vitték. A háború alatt a kastély berendezését széthordták. A 979 katasztrális hold földterületet 155 igénylő között fölosztották, akik ezután mint egyénileg gazdálkodó kisparasztok művelték a földjeiket. Ezzel az uradalom története véget ért.


Minta oldalak és képek a kiadványból a fotóalbumban.
Képek a könyvbemutatóról:





A CD mellékletben szereplő népdalok
      
1. Kisbotfába két úton kell bemenni                         Ferincz Adrienn
    2. Válickai berkes erdő (archív)                                László Imréné
                 3. A Válicka vize jaj, de zavaros                                Pékné Kupó Bernadett
    
4. Jaj, jaj, jaj de nagyon kérges a kezem (archív)   László Imréné
        5. Holdvilágos este                                                     Ferincz Adrienn
     
6. Kisbotfai dombos határ                                          Nagy Sándorné
     
7. A botfai darás mácsik                                            Nagy Sándorné
                  
8. Sej, a botfai dimbes-dombos határban                   Pékné Kupó Bernadett
Képek a hangfelvételről:
cd_felvetel




Nagy Lajos:
Botfai Mennyei Jeruzsálem

A könyv megvásárolható 1000 Ft-os áron
Válicka Citerabarátok Egylete
Zalaegerszeg - Botfa, Botfa u. 40.
92/329-547

A kiadványhoz készült képek itt megtekinthetők.

Bővebben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése